Csákvár/hu

Wechseln zu: Navigation, Suche

Csákvár a XIX. század II. felében (Esterházy család)

Schloss Csákvár

Az Esterházy család a XVII. században néhány évtized alatt az ismeretlenségből az ország leggazdagabb földbirtokosai közé emelkedett, és nemcsak a magyar, hanem az egész Habsburg – monarchia történetében jelentős szerepet játszott. Az Esterházy nevet a XVI. század közepén élt Benedek használta először. Fia, Ferenc, Pozsony vármegye alispánja anyjától, Bessenyei Ilonától a galánthai birtokot örökölvén felvette a Galánthai előnevet. A család három főágának alapítói Ferenc és Illésházi Zsófia gyermekei: Pál a zólyomi, Dániel a cseszneki, Miklós a fraknói ág alapítója.

A család vagyonának és fényének alapját Miklós, a „szenvedélyes birtokszerző” vetette meg. 1625–ben már nádorispán, 1626–ban megkapta a fraknói várat és vele a „Fraknó örökös és szabad grófja” címet. Idősebb fia, Pál – 1687–ben kapott hercegi rangot – a hercegi ág, fiatalabb fia, Ferenc a fraknói és cseklészi grófi ág megalapítója. Az 1701–es összeírások szerint Csákvár a megye harmadik leggazdagabb faluja. Birtokosa, Esterházy Antal, a Rákóczi – szabadságharcban kuruc tábornagyként sikeres hadjáratokat vezetett. A szabadságharc bukása után követte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és végül Rodostóba. Ott halt meg 1722–ben. A szatmári béke után Antal testvéreinek sikerült megtartaniuk a birtokot. A grófi család gesztesi uradalmának Csákvár volt a központja, Gesztesvár már a XVII. században használhatatlanná vált. Ahogy váltakozva a család egyik – másik ága kihalt vagy esetleg több fiú utód miatt több ágra bomlott, úgy változott az is, hogy csak a gesztesi vagy mellette más uradalmakat is birtokolt – e a földesúr. Csákvárt az óriási Esterházy birtoktömbben akkor is külön uradalomként kezelték, ha ura egyben Pápa vagy Tata földbirtokosa is volt. Az Esterházy család jó gazdája volt ennek területnek, mely igen kiterjedt birtok volt, hiszen 56000 hektárt tett ki egy tagban. Azért is volt igen szerencsés Csákvár, mert a grófi család itt építtette fel a kastélyát 1778–tól. De jó gazda módján még sok mindent épített: zárdát, iskolát, belmajort, cselédházakat, fejleszti a mezőgazdaságot. Gépesíttettek is, az első tényleges építés egy téglagyár volt a fornai úton. Ez termelte meg az építéshez szükséges összes téglát. Nagyon sokat tett az Esterházy család a faluért is. Az elkészült zárdában leányiskolát működtettek. 1896–ban a gróf megalakította a gazdaképzőt, itt tanította a vezetőgárdát, és a gazdákat, hogy jobban működjön a mezőgazdaság és az állattenyésztés. Az Esterházy család építtette a településen található tűzoltó tornyot – ma Helytörténeti Múzeum – mellé lakást, szertárat. Ők vették az első kézi hajtású tűzoltókocsit, majd a másodikat a Budapesti Szivattyúgyár készítette el a gróf megrendelésére. Csákvár központjában terül el a hatalmas park övezte, lenyűgöző méretű Esterházy – kastély. Az eredetileg barokk kastélyt Esterházy János építette. A dór stílusú kápolnaszárnya négy oszloppal és klasszicista színházzal 1760 és 1765 között készült, Fellner Jakab munkája. Az épületet 1781 és 1823 között többször is átalakították, ekkor kapta mai klasszicista formáját. Terveit valószínűleg Charles Moreau francia építész készítette. A kerti homlokzat oszloprendjének fogsorpárkányzatos mellvédjén, az Esterházy – címer alatt a kastély építésének időpontjaként az 1781–es évszám látható. A kastély gazdagon tagolt homlokzata, díszudvara, tympanonos, dór oszlopcsarnoka mögül nyíló főbejárata fejedelmien előkelő. Az oldalszárnyakkal kiegészített épületben tulajdonosaik kápolnát, színházat, könyvtárat, képtárat, vadásztermet, lovasiskolát is berendeztek. A Vértes erdőségeinek peremén elhelyezkedő, egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angolpark, amelyet a kastély építkezéseivel párhuzamosan, részletes és szakszerű tervek alapján, évtizedek munkájával, nagyobbrészt az „angolpark” szellemében alakítottak ki. Ennek az elképzelésnek megfelelően az őshonos molyhos tölgyek, kőrisek, juharok közé új fasorokat telepítettek, melyeket úgy csoportosítottak, hogy a formák gazdagsága, a tisztások, sétautak, fasorok, színes virágfelületek változatos elhelyezése elragadó látványt nyújtson. A kert esztétikai értékét a területén átcsörgedező, az épület előtti medencébe ömlő, patakkal emelték. A félreeső pontokon különös formájú kis kerti lakok, pihenőházak, emlékművek álltak, melyeket a családtagok ajándékozták egymásnak különböző családi ünnepek, évfordulók alkalmával. Különleges értéke a parknak a csaknem 40 méter magas, közel 150 éves mammutfenyő. Körülötte vérbükkök, egy terebélyes vasfa, valamint szép törökmogyoró és ezüsthárs állomány él. A közelben erdeifenyő, feketefenyő, virginiai boróka és vörösfenyők látványos csoportja díszlik. Kisebb erdőket alkot a vadgesztenyés, amely szillel, akáccal, gyertyánnal vegyül. Máshol karcsú oszlopos, nyugati tuják, tiszafák, molyhos tölgy és csertölgy hoznak változatosságot a képbe, a juharlevelű platán kisebb erdőt képez a tó partján. 1781–ben Esterházy János építette barokk stílusban a schönbrunni kastély mintájára.

Csákvár castle (another view)

Galánthay gróf Esterházy János magának és utódainak építette ezt a városi zajtól távoleső pihenőhelyet feleségének, erdődi gróf Pálffy Anna Mária közreműködésével. 1823–ban Esterházy Miklós újította fel mai formájában, neoklasszikus stílusban. Gróf Esterházy Miklós, János fia, feleségével Roisin Franciska őrgrófnővel, ezt a szüleiktől emelt épületet új épületrészek hozzáadásával bővítették. Hatalmas parkjában külön színházépülete is volt. A kastély jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvár Kórház részlegeként üzemel. Csákvár 1792–ben mezővárosi rangot, 1793–ban vásártartási privilégiumot kapott. Ebben az időben volt itt református lelkész Kováts Sámuel. A lelkész közel három évtizeden át volt lelkipásztora a csákvári református gyülekezetnek. Műveltségét Sárospatakon, Debrecenben és külföldi egyetemeken alapozta meg. Nemcsak lelkész volt, hanem költő is, valamint korának jellegzetes alakja. Baráti kapcsolatot tartott fenn a felvilágosodás csaknem valamennyi ismert alakjával. Levelezett Virág Benedekkel, Baróti Szabó Dáviddal, Kazinczy Ferenccel. Csokonai meg is látogatta őt. Csákvár 1830 körül élte virágkorát. Esterházy Miklós 1832–ben uradalmi kórházat alapított. Ezt később bővítették: szellőztetővel, fürdővel látták el. A gyógykezelés az uradalom alkalmazottai számára ingyenes volt. Az 1848–as választások során a csákváriak Madarász Lászlót, a forradalom egyik legradikálisabb alakját választották követté. A világosi fegyverletétel után is tartottak fenn kapcsolatot a még harcoló komáromi védőkkel. A forradalom után Esterházy Miklós az erdők, a csákvári és a tatai gazdaság kivételével az egész majorsági birtokállományt bérbe adta. 1856–ban bekövetkezett halála után kettévált a reformkor óta Tatával egységben kormányzott birtok. Az uradalom központja és házi kezelésű gazdasága Csákvár maradt. 1878–ban alakult az önkéntes tűzoltó egyesület. Tiszteletbeli tagjai között volt József főherceg és Széchenyi Ödön gróf, elnökének Esterházy Móricot választották. Esterházy Miklós Móric – az iskolaalapító édesapja – kiváló diplomata volt. A császári udvar követe volt a római kúriánál, majd tárca nélküli miniszter két egymást követő osztrák kormányban. Ellenezte a poroszok elleni háborút, majd az 1866–ban bekövetkezett vereség után visszavonult csákvári kastélyába. Esterházy Miklós Móric fia, aki apja nevét viselte Rómában született 1855–ben, tanulmányai végeztével gazdálkodni kezdett, külföldi utazásokat tett. Álnéven vagy névtelenül cikkeket írt bel – és külföldi lapokba. Az országos politikában ugyan csak egyszer hallatta hangját – a Néppárt egyik alapítója volt – Csákvárért annál többet tett. 1883–ban ide telepítette a Szent Vincéről elnevezett apácarendet. A zárdához tartozott az általa alapított és fenntartott két óvoda, leányiskola, kórház, szegényház és árvaház. A szerzetes nővérek társadalmi tevékenységet is folytattak – ők tanították az iskoláskorú lányokat – 1918–ig öt különböző vallásos egyesületet alapítottak. A szocialista történetírás zord képet festett a grófokról. Ennek ellensúlyozására hadd mutassam be néhány gondolatban Esterházy Miklós Móricot. Az 1892. évben a gróf a csákvári uradalmat személyesen irányította és mintaszerű tőkés gazdasággá szervezte át. Mindehhez meg is volt a szaktudása, hiszen gazdasági tárgyú kérdésekről rendszeresen publikált az akkoriban megjelent gazdasági lapokban. Az 1890–es évek elején politikai szerepet vállalt a katolikus megújulás mozgalmában, majd a katolikus Néppártban. Számos kulturális egylet bőkezű mecénása lett és évekig elnöke volt a budapesti Katolikus Körnek. A keresztényszociális mozgalom híve volt, vallotta, hogy a parasztság felemelkedését legjobban az szolgálja, ha a gazdasági kultúrát terjesztik és megoldják a gazdasági iskoláztatás gondját is. Ennek érdekében még azt is elvállalta, hogy elnöke legyen az Országos Méhészeti Egyesületnek és aktívan részt vett a Komárom, valamint a Fejér megyei Gazdasági Egyesület munkájában. Így kerülhetett sor arra is, hogy az 1891–es Komáromi Gazdasági Kiállításon saját pavilonnal jelent meg a nagyközönség előtt. 1887–ben 1000 Ft – os ún. Esterházy – díjat alapított a mezei gazdák jutalmazására. Csákváron 1891–ben magánfenntartású földműves iskolát alapított kizárólag parasztfiatalok számára teljesen ingyenes ellátással. Az iskola oktatási tervét saját maga dolgozta ki, s akadémiát végzett tanárt fogadott, Szilárd Gyula személyében, akiről a későbbiekben még szólok. Az uradalma alá tartozó elemi iskolák mindig számíthattak bőkezű segítségére; korszerű épületet emelt a földműves iskolának, Csákváron emeletes épületet épített a leányiskolának, s ezt kisdedóvóval együtt magániskolaként tartotta fenn. Komárom megyében nagyobb összegeket juttatott a császári, az igmándi és a száki iskolák építésére, sőt hozzájárult a Vértes – somlyói (zsemlyei) református népiskola építéséhez is pedig nem is volt az ő birtoka. 1889–ben felépítette a szintén magániskolaként működő makk – pusztai iskolát. Az ászári iskolaépítés szervezésének első tárgyalása minden bizonnyal Esterházy Miklós Móriccal folyhatott le, s miután személyes döntésével ígéretet tett a támogatásra, így kezdődhetett meg a tervezés – szervezés. 1925–ben, 70 éves korában érte halál a nagyszerű politikust és iskolaalapítót. Esterházy Móric, Esterházy Miklós Móric fia, Majkon született 1881–ben. Tanulmányait a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte. Országgyűlési képviselő, 1917 májusától augusztus közepéig miniszterelnök volt. Az ellenzéki pártokból alakított kormánya jelentős választójogi és szociálpolitikai reformokat tervezett. 1931–től ismét képviselő. Mindvégig ellenezte Magyarország háborús részvételét. 1944 szeptemberében ott volt az u.n. koronatanácson, melyen a háborúból való kilépést határozták el; amit Horthy október 15–én proklamált. Ez év decemberében a Gestapo letartóztatta, Sopronkőhidára, majd 1945 tavaszán a fegyház áttelepítésével Németországba került. Távollétében a németek az uradalom állatait elhajtották, a magtárakból a gabonát elvitték. A szovjet csapatok 1944. december 24. – én érték el Csákvárt. A következő több mint három hónapban – bár a község mindvégig a szovjet csapatok kezén maradt – a frontvonal közelsége súlyos károkat okozott. Esterházy Móric hazatérte után nem vállalt közéleti szereplést. Ellenállási érdemeit elismerték ugyan, 1951–ben mégis kitelepítették. 1956–ban Bécsbe ment, majd ott halt meg 1960–ban.

Powered by MediaWiki